Utoljára módosítva 2025.10.15 Molnár Szilárd

A geotermikus (talaj-víz) hőszivattyú működési elve azon alapszik, hogy a talaj néhány méterrel a felszín alatt viszonylag állandó hőmérséklet uralkodik. A rendszerben talajszondák vagy földkollektorok vannak elhelyezve egy föld alá épített csőhálózatban, melyeken keresztül egy közvetítőközeg (pl. víz + fagyálló adalék) kering. Ez a közvetítőközeg felveszi a talaj hőjét, majd a hőszivattyú egységében a rendszer kompresszióval és hőcserélési folyamatokkal ezen hőt összegyűjti, felfűti, és továbbítja a ház hőleadó rendszereibe (padlófűtés, radiátorok, melegvíz stb.). Télen fűt, nyáron pedig fordított működésben hűt is. Télen a hőt kivonja a talajból és betáplálja a fűtési rendszerbe, nyáron pedig fordított üzemmódban működhet, azaz a belső hőt a talajba vezeti hűtés céljából. További részletek a működésről: Hogyan működik a geotermikus hőszivattyú?

Telepített geotermikus hőszivattyú rendszer
Telepített geotermikus hőszivattyú rendszer

Hogyan működik?

Mi a különbség a levegős és a geotermikus hőszivattyú között?

A levegős rendszer a külső levegőből vonja el a hőt, míg a geotermikus a földbe telepített rendszeren keresztül. A talaj hőmérséklete stabilabb, így a geotermikus rendszer hatékonysága kevésbé ingadozik extrém hidegben. Ugyanakkor telepítésben és beruházási költségben általában magasabb kihívásokkal jár. A geotermikus rendszer jobban alkalmas hűtésre is, mivel a talaj kedvező hőtartó képessége kihasználható.

Milyen mélyre kell fúrni a szondákat?

A mélység nagymértékben függ a talaj geológiai adottságaitól, hővezető képességétől és az épület energiaigényétől. Általában 80–150 méter közötti fúrások gyakoriak, de a pontos mélységet helyszíni vizsgálatokkal és szakértői tervezéssel határozzák meg.

Hogyan veszi ki a hőt a talajból?

A föld alatt elhelyezett szondákon keresztül a közvetítőközeg (víz/fagyálló keverék) cirkulál. Ez felveszi a talaj hőjét, majd továbbítja a hőszivattyúhoz, ahol a hőcserélő és kompresszor révén az energia magasabb hőmérsékletre emelhető, és az épületbe juttatható. A folyamat nem igényel fosszilis tüzelőanyagot — a talaj természetes hőjét használja fel.

Tud-e hűteni is, vagy csak fűteni?

Igen, képes mindkettőre. Fordított üzemmódban a rendszer a belső hőt a talajba vezeti vissza, így hűtésként is működik — az egész évben komfortot nyújtó rendszer előnye.

 

Költségek és megtérülés

Mennyibe kerül egy geotermikus hőszivattyú rendszer?

A költség jelentősen függ a mérettől, talajviszonyoktól, fúrási díjtól, szükséges kiegészítőktől. Magyarországon a teljes rendszer telepítése tipikusan több millió forintos nagyságrend lehet.

Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?

A megtérülési idő 5–15 év között mozoghat, függően az energiaáraktól, a rendszer hatékonyságától, az üzemeltetési költségektől és adottságoktól.

Olcsóbb lesz vele a fűtés, mint gázkazánnal vagy villannyal?

Hosszú távon igen — különösen, ha a rendszer magas hatásfokkal működik és az energiaforrások (az elektromos áram pl. napelemmel) olcsón előállíthatók. Az elektromos energia arányát a felhasznált hőhöz mérten csökkenti a hőszivattyús megoldás hatékonysága (jellemzően COP ≥ 3–5).

Van rá támogatás, pályázat?

Igen, Magyarországon léteznek állami támogatások és pályázatok a megújuló energia rendszerekre, köztük geotermikus hőszivattyúkra is. A Nordic Systems Kft. vállalja a projekt teljes körű ügyintézését (engedélyek, pályázat, kivitelezés) is. Geotermikus fűtés – miért érdemes hosszú távon gondolkodni?

 

Hatékonyság és energiafelhasználás

Mennyi áramot fogyaszt a hőszivattyú?

A fogyasztás nagymértékben függ a rendszer méretétől és hatásfokától. Egy korszerű rendszer COP-értéke (hatásfoka) 3–5 között lehet — azaz 1 kWh elektromos energia 3–5 kWh hőenergiává alakul.

Mennyire stabil a hatásfoka télen, nagy hidegben?

A geotermikus rendszerek előnye éppen az, hogy a talaj hőmérséklete kevésbé ingadozik, így a rendszer hatásfoka viszonylag stabil marad extrém hideg időjárás esetén is.

Mekkora COP értékre lehet számítani?

A korszerű rendszerek esetén tipikusan COP ≥ 4 is elérhető. (Attól függően, hogy milyen paraméterek mellett működik.)

Össze lehet kötni napelemmel?

Igen, kifejezetten ajánlott. A napelemes rendszer által termelt villamos energia részben lefedheti a hőszivattyú fogyasztását, tovább javítva a rendszer gazdaságosságát és növelve a megtérülési sebességet.

 

Ingatlan és telepítés

Minden házba beépíthető?

Nem feltétlenül. Az ingatlan telekmérete, talajtípusa, helyiségek elosztása, meglévő fűtési rendszer és energetikai állapot mind befolyásolja, hogy a rendszer alkalmazható-e. Ha helyhiány vagy kedvezőtlen adottságok állnak fenn, alternatív megoldásokat kell mérlegelni.

Kell hozzá padlófűtés, vagy radiátorral is működik?

Bár a padlófűtés optimális az alacsony előremenő hőmérséklet miatt, modern rendszerek már radiátorokkal is működhetnek, ha a radiátorok nagy felületűek és alacsony hőmérsékletre tervezettek. Nordic Systems is kínál ilyen megoldásokat.

Milyen telek/talaj szükséges hozzá?

Olyan telek szükséges, ahol van elegendő hely a szondák vagy kollektorok telepítéséhez, és a talaj hővezető képessége kedvező. Ha a parcellán nincs elég hely, mélyfúrásos rendszer lehet a megoldás.

Mennyi helyet foglal a gépészet a házban?

A beltéri egység, tartályok, vezérlők és csőhálózat helyigénye kisebb, mint egy hagyományos kazánnak (pl. nincs nagy kazánház), de több helyet igényel, mint egy csak klímás rendszer. Tervezéskor figyelembe kell venni a műszaki helyiségeket.

 

Engedélyek és szabályozás

Kell engedély a fúráshoz/szondákhoz?

Igen, a Bányafelügyelet az építési tevékenységet ellenőrzi, de van egy kedvező jogszabályi változás , amely szerint a 120 m mélységet meg nem haladó földmunkák (szondafúrások) esetén mentesül az építési engedély kötelezettségtől, továbbá illetékmentességet is kap, ez családi házak esetében olcsóbbá teszi a kivitelezést. Fontos: A kivitelezés bejelentését a Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályán kell megtenni.

Mennyi idő a kivitelezés?

A teljes folyamat (helyszíni felmérés, tervezés, engedélyeztetés, fúrás, telepítés) akár több hónaptól fél évig vagy tovább is eltarthat, a projekt nagyságától és az adminisztratív környezettől függően. Nordic Systems segít Önnek a teljes folyamat során.

Vannak-e speciális környezetvédelmi előírások?

Igen — regionális környezetvédelmi, talajvédelmi és vízjogi előírásokat is vizsgálni kell. Különösen védett területeken vagy érzékeny talajadottságoknál lehetnek korlátozások.

 

Karbantartás és élettartam

Meddig bírja egy geotermikus hőszivattyú?

A hőszivattyú egység tipikusan 20–25 évig üzemképes, míg a földbe helyezett csőrendszer (szondák) akár 50 évig vagy tovább is működhet.

Milyen karbantartást igényel?

Rendszeres felülvizsgálat ajánlott: hűtőközeg állapota, szelepek, szivattyúk, vezérlőrendszer, csőkörök vizsgálata. A talajkör zárt rendszer, emiatt ritkábban igényel beavatkozást.

Van mozgó alkatrész, ami könnyen tönkremehet?

A kompresszor, szivattyúk és mozgó szelepek a fő mozgó alkatrészek. Ugyanakkor korszerű rendszerek esetén ezek megbízható, tartós elemek, ha a rendszer jól méretezett és karbantartott.

 

Környezetvédelem

Mennyivel csökkenti a károsanyag-kibocsátást a használata?

Mivel nem igényel fosszilis tüzelőanyagot, jelentős CO₂-kibocsátás-csökkenés érhető el. Ha az elektromos energia is megújuló forrásból (például napelem) érkezik, akkor a rendszer üvegházhatású gázkibocsátása minimális lehet.

Mennyire környezetbarát a rendszer hosszú távon?

Nagyon. Kis karbantartási igény, hosszú élettartam és megújuló energiaforrás alkalmazása révén fenntartható működést biztosít.

Mi történik a fúrt szondákkal, ha egyszer cserélni kell?

Bár ez ritka, szükség esetén a szondák kitermelhetők vagy újrafelhasználhatók, új furatok készíthetők, vagy más technológiára lehet áttérni. Azonban a csőrendszerek élettartama általában jóval hosszabb, mint a ház egyéb rendszerének felújítási ciklusa.