Utoljára módosítva 2025.10.15 Molnár Szilárd
A geotermikus (talaj-víz) hőszivattyú működési elve azon alapszik, hogy a talaj néhány méterrel a felszín alatt viszonylag állandó hőmérséklet uralkodik. A rendszerben talajszondák vagy földkollektorok vannak elhelyezve egy föld alá épített csőhálózatban, melyeken keresztül egy közvetítőközeg (pl. víz + fagyálló adalék) kering. Ez a közvetítőközeg felveszi a talaj hőjét, majd a hőszivattyú egységében a rendszer kompresszióval és hőcserélési folyamatokkal ezen hőt összegyűjti, felfűti, és továbbítja a ház hőleadó rendszereibe (padlófűtés, radiátorok, melegvíz stb.). Télen fűt, nyáron pedig fordított működésben hűt is. Télen a hőt kivonja a talajból és betáplálja a fűtési rendszerbe, nyáron pedig fordított üzemmódban működhet, azaz a belső hőt a talajba vezeti hűtés céljából. További részletek a működésről: Hogyan működik a geotermikus hőszivattyú?

Hogyan működik?
Mi a különbség a levegős és a geotermikus hőszivattyú között?
A levegős rendszer a külső levegőből vonja el a hőt, míg a geotermikus a földbe telepített rendszeren keresztül. A talaj hőmérséklete stabilabb, így a geotermikus rendszer hatékonysága kevésbé ingadozik extrém hidegben. Ugyanakkor telepítésben és beruházási költségben általában magasabb kihívásokkal jár. A geotermikus rendszer jobban alkalmas hűtésre is, mivel a talaj kedvező hőtartó képessége kihasználható.
Milyen mélyre kell fúrni a szondákat?
A mélység nagymértékben függ a talaj geológiai adottságaitól, hővezető képességétől és az épület energiaigényétől. Általában 80–150 méter közötti fúrások gyakoriak, de a pontos mélységet helyszíni vizsgálatokkal és szakértői tervezéssel határozzák meg.
Hogyan veszi ki a hőt a talajból?
A föld alatt elhelyezett szondákon keresztül a közvetítőközeg (víz/fagyálló keverék) cirkulál. Ez felveszi a talaj hőjét, majd továbbítja a hőszivattyúhoz, ahol a hőcserélő és kompresszor révén az energia magasabb hőmérsékletre emelhető, és az épületbe juttatható. A folyamat nem igényel fosszilis tüzelőanyagot — a talaj természetes hőjét használja fel.
Tud-e hűteni is, vagy csak fűteni?
Igen, képes mindkettőre. Fordított üzemmódban a rendszer a belső hőt a talajba vezeti vissza, így hűtésként is működik — az egész évben komfortot nyújtó rendszer előnye.
Költségek és megtérülés
Mennyibe kerül egy geotermikus hőszivattyú rendszer?
A költség jelentősen függ a mérettől, talajviszonyoktól, fúrási díjtól, szükséges kiegészítőktől. Magyarországon a teljes rendszer telepítése tipikusan több millió forintos nagyságrend lehet.
Mennyi idő alatt térül meg a beruházás?
A megtérülési idő 5–15 év között mozoghat, függően az energiaáraktól, a rendszer hatékonyságától, az üzemeltetési költségektől és adottságoktól.
Olcsóbb lesz vele a fűtés, mint gázkazánnal vagy villannyal?
Hosszú távon igen — különösen, ha a rendszer magas hatásfokkal működik és az energiaforrások (az elektromos áram pl. napelemmel) olcsón előállíthatók. Az elektromos energia arányát a felhasznált hőhöz mérten csökkenti a hőszivattyús megoldás hatékonysága (jellemzően COP ≥ 3–5).
Van rá támogatás, pályázat?
Igen, Magyarországon léteznek állami támogatások és pályázatok a megújuló energia rendszerekre, köztük geotermikus hőszivattyúkra is. A Nordic Systems Kft. vállalja a projekt teljes körű ügyintézését (engedélyek, pályázat, kivitelezés) is. Geotermikus fűtés – miért érdemes hosszú távon gondolkodni?
Hatékonyság és energiafelhasználás
Mennyi áramot fogyaszt a hőszivattyú?
A fogyasztás nagymértékben függ a rendszer méretétől és hatásfokától. Egy korszerű rendszer COP-értéke (hatásfoka) 3–5 között lehet — azaz 1 kWh elektromos energia 3–5 kWh hőenergiává alakul.
Mennyire stabil a hatásfoka télen, nagy hidegben?
A geotermikus rendszerek előnye éppen az, hogy a talaj hőmérséklete kevésbé ingadozik, így a rendszer hatásfoka viszonylag stabil marad extrém hideg időjárás esetén is.
Mekkora COP értékre lehet számítani?
A korszerű rendszerek esetén tipikusan COP ≥ 4 is elérhető. (Attól függően, hogy milyen paraméterek mellett működik.)
Össze lehet kötni napelemmel?
Igen, kifejezetten ajánlott. A napelemes rendszer által termelt villamos energia részben lefedheti a hőszivattyú fogyasztását, tovább javítva a rendszer gazdaságosságát és növelve a megtérülési sebességet.
Ingatlan és telepítés
Minden házba beépíthető?
Nem feltétlenül. Az ingatlan telekmérete, talajtípusa, helyiségek elosztása, meglévő fűtési rendszer és energetikai állapot mind befolyásolja, hogy a rendszer alkalmazható-e. Ha helyhiány vagy kedvezőtlen adottságok állnak fenn, alternatív megoldásokat kell mérlegelni.
Kell hozzá padlófűtés, vagy radiátorral is működik?
Bár a padlófűtés optimális az alacsony előremenő hőmérséklet miatt, modern rendszerek már radiátorokkal is működhetnek, ha a radiátorok nagy felületűek és alacsony hőmérsékletre tervezettek. Nordic Systems is kínál ilyen megoldásokat.
Milyen telek/talaj szükséges hozzá?
Olyan telek szükséges, ahol van elegendő hely a szondák vagy kollektorok telepítéséhez, és a talaj hővezető képessége kedvező. Ha a parcellán nincs elég hely, mélyfúrásos rendszer lehet a megoldás.
Mennyi helyet foglal a gépészet a házban?
A beltéri egység, tartályok, vezérlők és csőhálózat helyigénye kisebb, mint egy hagyományos kazánnak (pl. nincs nagy kazánház), de több helyet igényel, mint egy csak klímás rendszer. Tervezéskor figyelembe kell venni a műszaki helyiségeket.
Engedélyek és szabályozás
Kell engedély a fúráshoz/szondákhoz?
Igen, a Bányafelügyelet az építési tevékenységet ellenőrzi, de van egy kedvező jogszabályi változás , amely szerint a 120 m mélységet meg nem haladó földmunkák (szondafúrások) esetén mentesül az építési engedély kötelezettségtől, továbbá illetékmentességet is kap, ez családi házak esetében olcsóbbá teszi a kivitelezést. Fontos: A kivitelezés bejelentését a Megyei Kormányhivatal Bányászati Osztályán kell megtenni.
Mennyi idő a kivitelezés?
A teljes folyamat (helyszíni felmérés, tervezés, engedélyeztetés, fúrás, telepítés) akár több hónaptól fél évig vagy tovább is eltarthat, a projekt nagyságától és az adminisztratív környezettől függően. Nordic Systems segít Önnek a teljes folyamat során.
Vannak-e speciális környezetvédelmi előírások?
Igen — regionális környezetvédelmi, talajvédelmi és vízjogi előírásokat is vizsgálni kell. Különösen védett területeken vagy érzékeny talajadottságoknál lehetnek korlátozások.
Karbantartás és élettartam
Meddig bírja egy geotermikus hőszivattyú?
A hőszivattyú egység tipikusan 20–25 évig üzemképes, míg a földbe helyezett csőrendszer (szondák) akár 50 évig vagy tovább is működhet.
Milyen karbantartást igényel?
Rendszeres felülvizsgálat ajánlott: hűtőközeg állapota, szelepek, szivattyúk, vezérlőrendszer, csőkörök vizsgálata. A talajkör zárt rendszer, emiatt ritkábban igényel beavatkozást.
Van mozgó alkatrész, ami könnyen tönkremehet?
A kompresszor, szivattyúk és mozgó szelepek a fő mozgó alkatrészek. Ugyanakkor korszerű rendszerek esetén ezek megbízható, tartós elemek, ha a rendszer jól méretezett és karbantartott.
Környezetvédelem
Mennyivel csökkenti a károsanyag-kibocsátást a használata?
Mivel nem igényel fosszilis tüzelőanyagot, jelentős CO₂-kibocsátás-csökkenés érhető el. Ha az elektromos energia is megújuló forrásból (például napelem) érkezik, akkor a rendszer üvegházhatású gázkibocsátása minimális lehet.
Mennyire környezetbarát a rendszer hosszú távon?
Nagyon. Kis karbantartási igény, hosszú élettartam és megújuló energiaforrás alkalmazása révén fenntartható működést biztosít.
Mi történik a fúrt szondákkal, ha egyszer cserélni kell?
Bár ez ritka, szükség esetén a szondák kitermelhetők vagy újrafelhasználhatók, új furatok készíthetők, vagy más technológiára lehet áttérni. Azonban a csőrendszerek élettartama általában jóval hosszabb, mint a ház egyéb rendszerének felújítási ciklusa.

Marketing és digitális rendszerek szakértő, Nordic Systems Kft.
Molnár Szilárd mérnökinformatikus BSc tanulmányokat folytat, és több mint 10 éves tapasztalattal rendelkezik az informatikai fejlesztések, adatbázis-kezelés és digitális rendszerek üzemeltetése terén. Pályafutása során a Robert Bosch Elektronika Kft.-nél dolgozott szoftverfejlesztőként, ahol komplex webalkalmazásokat, adatvizualizációs eszközöket (pl. PowerBI), valamint front- és backend rendszereket tervezett és támogatott.
Szilárd szakértelme kiterjed a modern webfejlesztési technológiákra (React, PHP, Java, Typescript, Oracle, MySQL), adatbázisokra és integrált vállalati rendszerekre (SAP, APEX). A Nordic Systemsnél elsősorban a digitális marketinghez és ügyfélélményhez kapcsolódó technológiai fejlesztéseket, valamint adatvezérelt kampányokat támogatja, ötvözve IT-s hátterét a marketingfolyamatok optimalizálásával.
Elkötelezett a folyamatos tanulás és fejlődés mellett, és célja, hogy a vállalat ügyfelei számára modern, megbízható és eredményorientált megoldásokat biztosítson a megújuló energia területén.













